2012. szeptember 25., kedd

Megünnepelték a Ferenences Szegénygondozó Nővérek rendjük fennálásának a 85. évfordulóját

Nagyon kedves meghívásnak tett eleget karitászunk. Szeptember 14-én ünnepelték Mátraverebély-Szentkúton rendjük fennállásának 85. évfordulóját a Ferences Szegénygondozó Nővérek. Mi esztergomiak büszkék lehetünk arra, hogy Szent Ferenc családjának egy kis magyar hajtása városunkban működik. „Aki a maga idejében jót tesz, az századokért dolgozott.”-írja Francois Fénelon francia író – katolikus teológus, Cambrai érseke, költő. Szerk.
A nővérek felkarolják a mai társadalom legszegényebbjeit, visszaadva nekik az emberi méltóságukat. Származásra, nemre, korra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül szolgálják azokat, akikhez Isten küldi őket. 1927 a megalakulás dátuma. 85 év nagyon fontos idő minden intézmény életében. Kialakulnak ez alatt a hagyományok, szokások, melyek az intézmény belső életére meghatározó és specifikusan jellemző tényezőkké válnak. A ferences nővérek munkáját a többet és jobbat akarás jellemzi. Együtt dolgozva velük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és a rászoruló családok megsegítésében, rádöbbentünk arra, hogy a családok és a gyerekek minket is formálnak. Így válunk teljesebb emberré: karitászosok, nővérek, családok, neveltek. A jubileum ünnepnapja előadással kezdődött. Klarissza, Veronika és Anna nővérek ismertették rendjük történetét egészen napjainkig. A szentmisét Beer Miklós püspök atya celebrálta, aki mindenkit lenyűgözött kedves, szerény egyéniségével. Külön köszöntötte az esztergomiakat, megkérve, hogy tegye fel a kezét, aki esztergomi. (Én örömömben mindkettőt feltettem!) A lelki feltöltődés mellé finom ebédet és süteményt is kapott mindenki. Délután a nővérek színészi képességeiből is ízelítőt kaptunk, humoros formában, rekeszizmainkat megdolgozva adták elő a rend történetét. Olyan meggyőzően játszották el a közösségükbe való jelentkezést, amelynek feltétele a szeretet, a küldetéstudat, a szegények szolgálatának vágya és a betöltött 18. életév. (Ha nem lennék kissé túlkoros, kedvem lett volna jelentkezni!) Tihamér atya előadásával – a ferences lelkiség a 21. században- , majd szentségimádással ért véget a nap. Balczó András, a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb alakjának naplójában ezt olvashatjuk: „Nem szabad csalódást okoznom az embereknek, akik bíznak bennem. Örömet kell szereznem nekik, melynek egyetlen útja van: a sok és okosan végzett munka.” Kívánjuk a nővéreknek, hogy a sok és okosan végzett munkájuk a Jóisten segítségével sikeres legyen, a szétkóborolt nyájat tereljék egybe. „Hasonló a hasonlóval hamar összebarátkozik”-írja Ciceró, de a nővéreknek a sokféle, különböző embert kell egybeterelniük. Pitti Katalin operaénekesnőtől kaptam egyszer egy Hamvas Béla idézetet: „Rád bízok minden embert, külön kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd sötétben elmerülni.” A nővérek nem hagyják az embert a sötétben elmerülni. Kívánunk további sok-sok szép évet! Az Úr áldása kísérje munkájukat! A háromjegyű ünnepen ( 100 év) is ott szeretnénk lenni! 
 Recska Valéria












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése