13 éve vagyok örökfogadalmas, rendi elöljáróként második alkalommal lettem egymás után megválasztva, Esztergomban. Előtte Szécsényben voltam a Betánia Idősek Otthon vezetője és ott novicmesternő. Számomra az elöljárói szolgálat, Jézus lábmosó szeretetének a szolgálata.
Annak a megtapasztalása, hogy teljesen Jézusra hagyatkozzam, mert az a vágyam, hogy Ő cselekedjen és Ő működjön. Ne én akarjak nagy dolgokat tenni, mert nekem csak hagynom kell, hogy Ő tegyen bennem, bennünk és általunk. Ez az, ami nagyon fontos számomra. A másik, hogy valóban egy Jézus szíve szerinti közösséggé váljunk. Elsősorban azt gondolom, hogy a közösségünket kell, hogy erősítsük. Erősödnünk, alapozódnunk kell, és sok feladat áll előttünk. Jobban össze kell kovácsolódnunk, mert azt gondolom, hogy Istennek nagy tervei vannak velünk.
Kokas Gabriella riportjából
Annak a megtapasztalása, hogy teljesen Jézusra hagyatkozzam, mert az a vágyam, hogy Ő cselekedjen és Ő működjön. Ne én akarjak nagy dolgokat tenni, mert nekem csak hagynom kell, hogy Ő tegyen bennem, bennünk és általunk. Ez az, ami nagyon fontos számomra. A másik, hogy valóban egy Jézus szíve szerinti közösséggé váljunk. Elsősorban azt gondolom, hogy a közösségünket kell, hogy erősítsük. Erősödnünk, alapozódnunk kell, és sok feladat áll előttünk. Jobban össze kell kovácsolódnunk, mert azt gondolom, hogy Istennek nagy tervei vannak velünk.
- Visszakanyarodva még a választáshoz, veled egyidejűleg voltak még más jelöltek is?
- Nem beszélgetünk előtte közösen arról, hogy ki legyen megválasztva. Négyünkből lehetett választani, korhatár volt megszabva, és örökfogadalom. A négyünkből bárki lehetett volna. Imában kértünk a Szentlélek erejét és segítséget közösen, még a szavazás előtt.
- Szerinted melyek voltak azok a személyes tulajdonságaid, amelyek befolyásolták a döntést?
- Őket kellene megkérdezni. Nem tudom megmondani, azt viszont tudom, hogy talán, hogy soha annyira nem éltem át a kicsinységemet, mint abban a pillanatban. Azt hiszem, hogy nagy áldás az életemben, hogy az elmúlt években vezető voltam. Sok mindenben értem, alakultam, és most ennek nagy hasznát veszem. Nem kívánok, semmi olyan döntést hozni, amit nem beszélnék meg a nővérekkel, vagy egy olyan döntést, amit a közösség ellenez. Nem látom értelmét annak, hogy én egyedül hozzak egy döntést. Vagy közösen haladunk ezen az úton, vagy nem haladunk. Tehát, másképp nincs értelme. Jól át kell beszélni egy-egy témát, dolgot a tanácstagokkal, nővérekkel együtt egy döntés előtt. Nem tartom jónak, az autoriter vezetést. Nagyon fontosnak tartom, hogy közösen gondolkodjunk, több szempontból, több oldalról átjárjuk, mert abból születik meg valami szép dolog és a lényeg, hogy egységben történik.
- Ez az együttgondolkodás szép példája.
- Persze az is fontos, hogy tudjak előrelátó lenni, felülemelkedni helyzeteken, feszültségeken, fájdalmas valóságokon is. Elvonatkoztatni, felülről nézni dolgokat – azt gondolom, hogy ez nagyon fontos egy vezetőnél.
- Milyennek kell lennie egy ideális vezetőnek?
- Egyszer összeírtam, hogy milyen az ideális vezető. Mert a noviciátusban az engedelmesség fogadalma után, a vezetésről is tanultunk – hiszen arra is képezni kell a nővéreket. Azt gondolom nagyon fontos, hogy bizonyos emberi tulajdonságokkal rendelkezzen egy vezető. Kiegyensúlyozottság, testi–lelki teherbírás, értelmesség, intelligencia. Ezeket mondanám alapnak, ami minden vezetéshez kell. Egyfajta józan látás, megfontoltság. Tehát ez az, amire egy keresztény vezetőnek szüksége van, és ebben szeretnék minden nap növekedni. Tudom, hogy rajtam múlik sok minden, de nem nekem kell mindig mindent megoldani. Tudom, hogy kibe vessem a bizalmamat, a támaszomat. Jézusra kell hagyatkozzak. Azt gondolom, hogy azon múlik, hogy mennyire van élő, személyes kapcsolatom Jézussal. Amikor az esküt letettem, nagyon mély egységet éltem meg abban az eskütételben a keresztre feszített Jézussal. Egy Rendnek lenni a vezetője, egészen másfajta vezetést igényel, mint egy idősek otthonának a vezetése. Mind a kettő teljes odaadást igényel, de ez nagyon más, csontig és velőig ható teljes önátadás. Nem kereshetem a magam szépségét, örömét. Ugyanakkor mindezt Jézus megadja mellé. Amit nagyon fontosnak látok, az az alázat. Teljesen legyen alázatos, és egyfajta elfogadás legyen az ideális vezetőben. Merthogy nem a saját magunk képére és szépségére kell a közösséget vezetni, hanem fontos elfogadni. Különbözőek vagyunk, és úgy szép. Nagyon fontos, hogy mindegyiküket megértsem, elfogadjam, szeressem, úgy ahogy van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése